Prémium minőségű REHAU nyílászárók, közvetlenül a gyártótól.
Blog

Penész az ablak körül: páratartalom, hőhíd vagy beépítési hiba?

MagyarAblak
Penész az ablak körül: páratartalom, hőhíd vagy beépítési hiba?

Az ablak körüli penésznek több oka lehet. Magas páratartalom, hideg kávafelület, beázás vagy hibás csatlakozás is hozzájárulhat a nedvesedéshez. Tartós eredményhez az okot kell megszüntetni; egy új ablak vagy egy gyors átfestés önmagában nem feltétlenül oldja meg a helyzetet.

Az első sötét pöttyök gyakran az ablak sarkában jelennek meg. Ilyenkor könnyű kizárólag a szellőztetésre vagy kizárólag az ablak minőségére gondolni. A nedvesség azonban több úton is eljuthat ugyanarra a felületre, ezért a visszatérő problémát érdemes a teljes környezetével együtt megvizsgálni.

Azonos páratartalom mellett sem egyformák a felületek

A szoba közepén mért páratartalom nem mondja meg, milyen nedves a levegő egy jóval hidegebb falsarok közvetlen közelében. Hőhídnál vagy hiányos hőszigetelésnél a belső felület lehűlhet, és megnőhet a helyi nedvesség. A német Umweltbundesamt tájékoztatója a hideg felületek mellett a beázást és más nedvességforrásokat is lehetséges okként tárgyalja.

Ha csak egy sarok érintett, az nem bizonyítja automatikusan sem a beépítési hibát, sem a túl kevés szellőztetést. A helyiség használata, a fal szerkezete és a nedvesség megjelenésének ideje együtt segít az ok feltárásában.

A fal és az ablak találkozása külön figyelmet kér

A nyílászáró jó hőszigetelési adata nem írja le a körülötte lévő csatlakozást. A káva, a párkány alatti rész és az alsó keretkapcsolat is lehet kedvezőtlen pont. Az illbruck szakmai anyaga külön kiemeli az alsó csatlakozások és az összehangolt rétegrend jelentőségét.

Ezért ha a fehér REHAU ablakok vagy más új szerkezetek beépítését tervezzük, a kivitelezésről is kérjünk részletes egyeztetést. A háromrétegű, 90 × 90 cm-es SYNEGO 80 AD ablak 0,6 W/m²K Ug-értéke az üvegre vonatkozik. Ebből a falcsatlakozás hőhídmentességére vagy a penészedés megszűnésére nem lehet következtetni.

Ablakcsere után a régi szokások kevésnek bizonyulhatnak

A jobban záró új ablak csökkentheti a korábbi, réseken keresztüli légcserét. Ha közben ugyanannyi pára keletkezik, a lakás nedvessége könnyebben felhalmozódhat. A szellőzésről ezért az ablakcsere részeként célszerű gondoskodni, nem csak az első foltok megjelenése után.

A téli szellőztetésről szóló írásban a rövid, intenzív légcsere és a napi páraterhelés kapcsolata is szerepel. Ha a nedvesedés esőhöz kötődik, a vakolat felhólyagosodik vagy a folt szellőztetés mellett is visszatér, a szerkezet és a víz útjának vizsgálata sem maradhat el.

Mit érdemes feljegyezni a vizsgálat előtt?

Készítsünk képet a foltról, figyeljük meg, változik-e az időjárással, és jegyezzük fel a szobai hőmérsékletet és páratartalmat. Hasznos az is, hogy történt-e a közelmúltban ablakcsere, szigetelés vagy olyan nedves munka, mint a vakolás. Ezek az információk célzottabbá teszik a szakember helyszíni vizsgálatát.

Nagyobb, visszatérő vagy a burkolat mögé is terjedő penészesedésnél szakszerű feltárás és helyreállítás indokolt. Az átfestés eltakarhatja a nyomot, de a nedvesség forrását nem szünteti meg. Ha pedig szigetelés és ablakcsere is készül, a két munka sorrendjét és csatlakozásait együtt érdemes megtervezni.

A beépítési csatlakozásokról: illbruck – gyakori ablakbeépítési hibák. A légcsere változásáról: REHAU – páratartalom és ablakcsere.