Blog
Mennyit takaríthatunk meg ablakcserével?
Az ablakcsere csökkentheti a hőveszteséget, de a fűtésszámlából nem lehet előre levonni egy mindenkire érvényes százalékot. A régi és az új ablak adatai, az ablakfelület nagysága, az időjárás és a ház többi szerkezete együtt határozza meg az eredményt.
Amikor megérkezik az első komolyabb fűtésszámla, természetes kérdés, hogy mennyit hozna egy ablakcsere. A válaszhoz először azt kell tisztázni, hogy az ablakon keresztüli hőveszteségről, a fűtés energiaigényéről vagy a ténylegesen kifizetett összegről beszélünk. Ezek összefüggnek, de nem ugyanazt jelentik.
Az ablak csak egy része a háznak
A hő a falakon, a födémen, a padlón és a nyílászárókon keresztül is távozik. Emellett a légcsere is energiát igényel. Ha a ház egyik szerkezetét javítjuk, a többi veszteség nem tűnik el automatikusan. Egy jó állapotú, korszerűbb ablak lecserélése ezért más eredményt adhat, mint egy rosszul záródó, régi szerkezeté.
Az amerikai energiaügyi minisztérium ablakválasztási tájékoztatója is az éghajlattal és a teljes kialakítással együtt kezeli a megtakarítást. Magyarországi épületnél a helyi időjárásból, a használatból és az adott fűtési rendszerből kell kiindulni; külföldi átlagos megtakarítást nem célszerű egyszerűen átvenni.
Egy egyszerű példa megmutatja az arányokat
Tegyük fel, hogy összesen 20 m² ablakfelületünk van. A régi ablakok teljes Uw-értékét a példa kedvéért 2,8, az újakét 1,0 W/m²K-nek vesszük. Mindkettő szemléltető feltételezés, nem egy megnevezett termék igazolt értéke. Ha bent 20 °C-kal melegebb van, mint kint, a hőátbocsátásból eredő veszteségi teljesítményt az U × felület × hőmérséklet-különbség szorzat adja.
A régi ablakoknál ez 2,8 × 20 × 20 = 1120 watt, az újaknál 1,0 × 20 × 20 = 400 watt. A különbség 720 watt. Ha ugyanez a hőmérséklet-különbség 24 órán át fennállna, az eltérés 17,28 kWh hőenergia lenne.
Ez a szám kizárólag a példában szereplő ablakok hőátbocsátására vonatkozik. Nem napi gázfogyasztás, nem villanyszámla, és nem éves előrejelzés. A napsütésből származó hőnyereséget, a légcserét, a beépítési hőhidakat és a fűtés hatásfokát sem tartalmazza.
Mi kell egy használható becsléshez?
Érdemes összegyűjteni az ablakok méretét, a meglévő szerkezetek állapotát, a fűtési fogyasztást és azt, milyen hőmérsékletet tartunk a lakásban. Az új ajánlatban a konkrét méretekhez tartozó Uw-érték legyen az összehasonlítás alapja. A ház egyidejű szigetelését is számításba kell venni, különben ugyanazt a megtakarítást több munkához is hozzárendelhetjük.
A kétrétegű, 90 × 90 cm-es fehér REHAU ablak 1,0 W/m²K értéke az üvegre, vagyis Ug-ra vonatkozik. A háromrétegű párjánál az Ug 0,6 W/m²K. Ezeket nem szabad a fenti példában szereplő teljesablak-adat helyére beírni. A kétrétegű és háromrétegű kivitelek mérlegelésekor ugyanarra a méretre kérjünk teljes adatot.
A számlán kívül is lehet eredménye
Az ablakcsere értéke a használhatóságban is megjelenhet: könnyebben kezelhető szárnyat vagy kellemesebben használható ablak melletti helyet kaphatunk. Ezeket külön érdemes megfogalmazni az ajánlatkérésben. A pénzügyi megtérüléshez pedig tételes beruházási költség és az adott házra készített energiabecslés ad tisztességes alapot.
A hőátbocsátási számítás háttere: REHAU – Wärmeschutz am Fenster. A számpélda saját, egyszerűsített számítás a szövegben megadott feltételezésekkel.